Balatonőszöd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (03.08)rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről

Balatonőszöd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 65. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján 2007. évi költségvetéséről az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

A rendelet hatálya a Képviselő-testületre, annak szerveire ( polgármester, bizottság,  képviselő-testület hivatala) és az Önkormányzat intézményeire terjed ki.

2. §

(1) Az Áht.  67. §. (3) bekezdése alapján a Képviselő-testület a címrendet a (2)-(3) bekezdés szerint állapítja meg.

(2) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő intézmények külön-külön alkotnak egy-egy címet. Ennek felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő- nem intézményi kiadások e rendelet 4. számú melléklete szerinti felsorolásban külön-külön címet alkotnak.

I. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak fő összege

3. §

A Képviselő-testület az Önkormányzat és költségvetési szervei együttes 2007. évi költségvetését   158.600 ezer Ft bevétellel, hitel igénybevételének szükségessége nélkül  – 158.600 ezer Ft kiadással  állapítja meg, melyből:  elmúlt évi nyitó pénzkészlet: 24.836 e Ft,

A tárgyévi bevétel:                                                              133.764 e Ft, ebből:

·        a működési célú bevételt                                                                      78.893 e Ft-ban

·        a működési célú kiadásokat                                                                 68.877 e Ft-ban

ebből:

-   a személyi juttatások kiadásait                                     19.000 e Ft-ban         

-   a munkaadókat terhelő járulékokat                               6.500 e Ft-ban

-   a dologi kiadásokat                                                   27.068 e Ft-ban

-   az ellátottak pénzbeli juttatásait                                      4.500 e Ft-ban

-   Pénzeszköz átadás                                                     11.809 e Ft-ban

-   az általános tartalékot                                                 109 e Ft-ban

-   a céltartalékot                                                                951 e Ft-ban

·        a felhalmozási célú bevételt                                            78.893 e Ft-ban, melyből

·        felhalmozási célra igénybe vett hitel: 72.135 e ft.

·        a felhalmozási célú kiadást                                             88.663 e Ft-ban

ebből:

-         a beruházások összegét:          79.778  e Ft-ban

ezen belül: bérlakás építés. 8000 e Ft        

-         a felújítások összegét                      1872       e Ft-ban

ezen belül: 

 Útfelújítások:           1.872          e Ft

-         egyéb felhalmozási célú kiadásokat                      8.885        e Ft-ban   

ebből lakáshoz jutási tám.: 600 e Ft, közmű visszatérítés: 677 e Ft

hitel vissza: 4.948 e Ft EETEK       2.660 e Ft

A céltartalék összegét:                                                   951                        e Ft-ban

ebből épület-felújítási: 451 e Ft, működésre átadott 500 e Ft

a célhoz nem kötött tartalékot: 109 ezer Ft-ban

állapítja meg.

Az önkormányzat bevételei és kiadásai

4. §

(1) A 3. §-ban megállapított bevételi főösszeg forrásonkénti megbontását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A 3. §-ban megállapított bevételek közül az intézményi tevékenységi és az egyéb bevételeket, valamint az intézményi támogatásokat intézményenként e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a 2007. évi költségvetés önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenkénti kiadási előirányzatait e rendelet 4. számú melléklete szerint hagyja jóvá.

(4) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetésében szereplő működési jellegű feladatok kiadásait a rendelet 5. számú melléklete szerint állapítja meg.

(5) A Képviselő-testület a felújítási előirányzatokat célonként e rendelet 6. számú melléklete szerint hagyja jóvá. A jóváhagyott új induló célok a keretösszegen belül az elfogadott rangsornak megfelelően valósíthatók meg.

(6) A Képviselő-testület a fejlesztési kiadásokat e rendelet 7. számú melléklete szerint állapítja meg.

(7) A Képviselő-testület az önkormányzat éves létszámkeretét összesen, valamint önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként  e rendelet 8. számú melléklete szerint állapítja meg.

(8) A Képviselő-testület az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat e rendelet 9. számú melléklete szerint állapítja meg.

A bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtéséhez szükséges intézkedések, a hitelműveletekkel kapcsolatos hatáskörök

5. §.

(1) A Képviselő-testület a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében részben a korábbi évek pénzmaradványát használja fel. E célra hitelt nem igényel,  kizárólag a beütemezett beruházási célú feladataihoz 2006. évben igényelt, de fel nem használt összeg kimerítését tervezi. Az önkormányzat 8 lakás felépítéséhez a Sikeres Magyarország program keretében megkötött beruházás refinanszírozási szerződés és annak melléklete szerint a felvett hitel visszafizetésének megkezdésére a 2007. évben nem kerül sor.

A bevételi többlet kezelése

6.§

(1)     A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a Képviselő-testület értékpapír vásárlás, illetve pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.

(2)     Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 40 millió Ft-ig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. Aki a megtett intézkedésekről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3)     A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

Általános és céltartalék

7. §

(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat céltartalékát az alábbiakban határozza meg:

951 ezer Ft összegben

      e rendelet 10. számú mellékletében felsorolt célokra állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat általános tartalékát

                                               109 ezer Ft összegben   állapítja meg.

(3) Az általános tartalék felhasználásáról a képviselő-testület az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban dönt.

Több éves kihatással járó feladatok

8. §

A Képviselő-testület a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait e rendelet 11. számú melléklete szerint fogadja el azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait véglegesen az adott évi költségvetés elfogadásakor állapítja meg.

A Kisebbségi Önkormányzatok költségvetése

9. §

A Közigazgatási területen kisebbségi önkormányzat a  rendeletkészítés idején nem működik, ezért a 12. sz. melléklet nemleges.

Előirányzat-felhasználási ütemterv

10. §

A 2007. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 13. számú melléklet tartalmazza.

Gördülő tervezés

11. §

A Képviselő-testület a tárgyévet követő három évben várható bevételeket és kiadásokat a 14.  számú melléklet szerint hagyja jóvá.

II. A 2007. évi költségvetés végrehajtásának szabályai

12. §

(1)  A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  5/2003 /04.09./ önkormányzati rendelet 3.sz. mellékletében átruházott hatáskörökön túl a jóváhagyott kiadásai előirányzatok közötti és a céltartalék terhére történő átcsoportosítás jogát az Áht. 74. §. (2) bekezdése alapján a Polgármesterre ruházza át az alábbiak szerint:

            a.) A működési célú  kiadások személyi juttatásainak és a munkaadót terhelő járulékok

                 közötti, valamint a dologi kiadásokon belüli,

            b)  Tartalék terhére 50 ezer Ft-ot meg nem haladó kötelezettségvállalást.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években - a Képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak.

(3) Az átruházott hatáskörben történt átcsoportosításokról az érdekeltek negyedévente, a negyedévet követő első Képviselő-testületi ülésen kötelesek beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.

(4)  A jóváhagyott költségvetésen, testületi, bizottsági vagy polgármesteri döntésen alapuló előirányzatokról, előirányzat módosításokról az intézmények intézményi kiadási és bevételei főcsoportokra szóló kiértesítését a Polgármesteri Hivatal végzi.

13. §

(1)       Az önállóan gazdálkodó intézmény – Polgármesteri Hivatal- /továbbiakban: hivatal/ éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül hivatal vezetője a felelős.

(2) A hivatal éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.

(3) A hivatalnál tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) A hivatal számadási kötelezettséggel tartozik a részére juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) A hivatal kizárólag a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthat be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

14. §.

(1)  Az év közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról - ha az érdemi döntést igényel - a testület dönt a polgármester előterjesztésére a költségvetési rendelet egyidejű módosításával.

(2)  Az (1) bekezdésben nem szereplő központi pótelőirányzatok felosztásáról és az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek saját hatáskörben kezdeményezett rendelet módosításáról a képviselő testület a 10. §. (3) bekezdésben foglalt módon dönt.

Az intézményi előirányzat módosítás szabályai

15. §

(1)     A hivatal saját előirányzat módosítási hatáskörében eljárva, bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, - a tervezett összes bevételi előirányzatot meghaladó többletbevételéből felemelheti, kivéve a személyi jellegű kiadásokat.

(2)     A hivatal egyéb módosításokat nem eszközölhet.

(3)     A hivatal az (1) bekezdés szerinti hatáskörében eljárva tartós, a költségvetési évet meghaladó időtartamú kötelezettséget nem vállalhat.

Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások

16. §

(1)     A hivatal vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva az intézmény részére engedélyezett létszám (álláshely) keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(2)     Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(3)     A hivatal csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

(4) A hivatalnál keletkezett bérmaradványból jutalom kifizetésére nem kerülhet sor.

(5)     A hivatalnál túlóra, helyettesítési díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor.

17. §.

Az 50 ezer Ft-ot meghaladó összegű támogatások átadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni.

18. §.

Az önkormányzat intézményei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a Képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.

19. §.

Az önállóan gazdálkodó intézmények költségvetési támogatását a Képviselő-testület az intézmények pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerüljenek kiutalásra.

20. §.

A Képviselő-testület a közalkalmazotti illetmények megállapításánál csak a törvény által kötelezően előírt, illetve a korábban meghatározott - testület által engedélyezett átsorolások, illetve kedvezmények többletköltségeire biztosít önkormányzati támogatást.

22. §.

Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai:

(1)    Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.

(2)    A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.

(3)    A szerződéskötés feltétele, hogy

a.) a költségvetési szerv az adott feladat ellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy

b.) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.

(4)    Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.

(5)    A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg.

(6)    A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

 a.) az ellátandó feladatot,

 b.) a díjazás mértékét,

       c.) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,

d.) a szerződés időtartamát,

e.) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint,

f.) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

Záró és egyéb rendelkezések

23. §.

(1) A Képviselő-testület a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről ( bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése ) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

(2)  Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Balatonőszöd, 2007. február ….

              Antal János                                                                   Dr. Valkó Zsuzsanna

              polgármester                                                                                   jegyző                 

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről

Balatonőszöd Községi  Önkormányzat 2/2007. (03.22) számú rendelete

Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére vonatkozóan a lakások és helyiségek bérletéről szóló valamint elidegenítésükre vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) keretjelleggel határozza meg azokat a szabályokat, amelyeket a települési önkormányzat mérlegelési jogkörében eljárva, a település viszonyait figyelembe véve rendeletében szabályoz. Balatonőszöd Települési Önkormányzat Képviselő-testülete  a módosított- 1993. évi LXXVIII. törvény – Ltv 3 § - felhatalmazása alapján az önkormányzati tulajdonban álló lakások bérletére, a lakásbérleti szerződés tartalmára, megszűnésére a következő rendeletet alkotja:

1.§

(1) A rendelet hatálya a törvény rendelkezése alapján a törvény hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú lakásokra terjed ki. Önkormányzati tulajdonú bérlakásnak minősül mindaz, ami ingatlan-nyilvántartásban az önkormányzat tulajdonában áll és rendelkezik a lakásnak minősítés feltételeivel. [1]

(2) Az önkormányzati bérlakások az önkormányzat vagyonát képezik, ezért az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló rendeletet[2] e rendeletben  szabályozott eltérésekkel és speciális feltételekkel kell alkalmazni.

(3) A rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati vagyonba kerülő teljes egészében önkormányzati tulajdoni illetőségű lakásokra is. A vagyongyarapodás a Polgári Törvénykönyvben foglalt bármilyen tulajdonszerzési móddal történhet.

(4) Az önkormányzat a közterületek használatáról[3], a parkolási lehetőségek kialakításáról, a parkolás szabályairól [4], valamint a helyi építészeti örökség védelemről és egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védelemről[5] külön önkormányzati

természet külön rendeletet alkotott.

2.§

Az önkormányzati lakás bérbeadásának a feltételei

(1)    Az önkormányzat kizárólag szociális bérlakásokkal rendelkezik. Költségalapú bérlakásra e rendelet nem vonatkozik.

(2)    Az önkormányzat  az üres bérlakásainak bérlőit képviselő-testületi ülésen határozattal jelöli ki.

(3)    A bérbeadás során a képviselő-testület az alábbi szempontokat mérlegeli:

      a./ A kérelmező lakáskörülményei a bérlő kijelölés idején

      b./ A kérelmező és vele együtt egy lakásban élők ?(vagy költözők) jövedelmi és szociális

           helyzete

      c./ Az eltartottak száma

      d./ A kérelmező és vele együtt költözők lakástulajdona

      e./ Letelepedési, v. visszatelepedési szándék.

      f./ Egyéb körülmény (mint pl. családon belül betegség stb.)

     (4) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

4. § (1) Házastársak, élettársak pályázatot együttesen nyújthatnak be és nyertes pályázat esetén a lakás bérlőtársi jogviszonyban kerül részükre bérbeadásra.

(2) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést.

3.§

Felek jogai és kötelezettségei

(1) A bérbeadó és a bérlő jogait, illetve kötelezettségeit e rendelet szabályozza:

A bérlő

(1)    A lakás bérlője, akit az önkormányzat képviselőtestülete bérlőként kiválaszt.

 Egy lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak). Az önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét ( örökbefogadott mostoha, nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét ( örökbefogadó, mostoha-és nevelőszülőjét)

 (2) Az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz, amennyiben nem a törvény és jelen rendelet (1) bek. által szabályozott befogadás esetéről van szó, bérbeadói hozzájárulás szükséges.

       a./ feltételei:

      - A lakásbérlő nyilatkozata a befogadást kérő hozzátartozói minőségéről.

      - A befogadást kérő nyilatkozata arról, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a

           lakáselhagyást - cserelakás biztosítása és lakáshasználati díj visszafizetése nélkül –

           tudomásul vette.      

      b./ a bérbeadó nem tagadja meg a hozzájárulást, ha :

      - Házassági szándék vagy élettársi viszony létesítése érdekében folyamodik a bérlő hozzájárulásért

      -/ A bérlő közeli hozzátartozóját kívánja befogadni.

(3) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő,

       valamint a leendő   bérlőtárs megállapodnak.

(4)    A bérlőtársi szerződésben ki kell térni az egyetemleges kötelezettségekre és egyéb a (3) bek. meghatározott megállapodásban rögzített feltételekre.

(5) Önkormányzati lakásra - ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak

       közös       kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

(5)    A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlők, jogaikat együttesen gyakorolhatják.

       Kötelezettségük a    bérbeadóval szemben egyetemleges.

 (7) A bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek  megállapodását , annak

       tartalmát jelen        önkormányzati rendelet … sz. melléklete határozza meg.

(8) A lakást jogcím nélkül, de jóhiszemű használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a

      továbbiakban:       használati díj) köteles  fizetni. A használati díj a lakásra megállapított

      lakbérrel 6 hónapig azonos összeg.

(9) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez

      a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

(10) Önkormányzati lakás esetén a használati díj emelésének mértéke és feltételei:

      - A lakás elhagyási kötelezettség esetén a 6 hónap elteltével a bérleti díj az egyébként

        megállapított díj 100 %- kal  növelt összege további 6 hónap idejére, ennek leteltével a

        lakáskiürítést hatóságilag kell kezdeményezni,  s annak   végrehajtásáig a bérleti díj további

        100 %-kal növekszik.

 (11) Bérlőkijelölési jogot az önkormányzat kizárólag a településen közrend,-közbiztonság,-és egyéb

        közcélú munkavégzést biztosító szervezet részére adhat külön képviselő-testületi döntésre, s 1

        évi bérleti díj megváltás ellenében.

     (12) Ez  esetben a használati díj emelésének mértékét a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg. A

             használati díj lakbért meghaladó összege a bérlőkijelölésre jogosultat illeti meg.

(13) Önkormányzati lakás esetén,  a befogadáshoz  bérbeadói hozzájárulás szükséges, feltételei:

      a./ A lakásbérlő nyilatkozata a befogadást kérő hozzátartozói minőségéről.

      b./ A befogadást kérő nyilatkozata arról, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a

           lakáselhagyást - cserelakás biztosítása és lakáshasználati díj visszafizetése nélkül –

           tudomásul vette.      

  (14) A lakást jogcím nélkül, de rosszhiszemű használó részére a kedvező lakáshasználati díjak nem

          alkalmazhatók.

      (15)  Az önkormányzat mint bérbeadó a bérlő igazolt költségeit- haladéktalanul - 1 összegben

               megtéríti

      (16) A lakásbérleti szerződés kötelező tartalmi elemeit tartalmazó szerződésmintát a rendelet …sz.

              melléklete tartalmazza.

4.§

A bérleti szerződés tartalmi elemei

(1)    A bérleti szerződés tartalmi elemeit tartalmazó szerződésmintát a rendelet 3.sz. melléklete tartalmazza.

(2)    Kötelező elemei:

• a bérleményre vonatkozó adatok
• a bérlő személyes adatai
• a bérlővel költöző családtagok adatai
• az önkormányzati lakás bérleti díja,
• bérleti szerződés ideje
• bérbe adó jogai és kötelezettségei
• lakás felújítására, karbantartására vonatkozó rendelkezések
• a  lakásbérleti szerződés felmondásának az eseti, feltételei, jogkövetkezményei
• lakásba történő befogadás feltételei
• a lakástörvényre való hivatkozást, hogy a rendeletben, illetve a szerződésben nem szabályozott esetekre a lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni
• egyéb kérdések, a helyi viszonyokra tekintettel amelyek célszerűek

5.§

A lakásbérlet megszűnése

(1) Felmondási ok lehet a bérbeadó részéről:

·         lakbér szerződésben megállapított időpontig történő meg nem fizetése

·         a bérlő, vagy vele együtt élő hozzátartozójának a kötelezettség szegése

·         lakás rongálása, nem rendeltetésszerű használata

(2) A szerződés közös megegyezéssel történő megszűnésének a szabályai. Ez történhet úgy, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakás bérletét biztosítja, vagy másik lakás biztosítása helyett pénzbeli térítést fizet neki. Másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítésre vonatkozó részlet szabályokat az önkormányzat  helyi rendeletében szabályozza.

A rendeletnek szabályoznia kell a pénzbeli térítés mértékét és a megfizetésének a feltételeit.

(3) Az önkormányzati lakást  a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával másik önkormányzati lakásra elcserélheti.

(4) A cseréhez való hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél egészségügyi ok, munkahely változás, illetve lényeges személyi körülményeiben bekövetkezett változás miatt cseréli el a lakást. Akkor sem tagadható meg a hozzájárulás, ha ez az ok a bérlővel jogszerűen együttlakó személyek esetében áll fenn.

(5) A bérleti szerződés  megszűnik, ha a meghatározott időtartam lejár, illetve ettől eltérően, ha

a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;

b) a lakás megsemmisül;

c) az arra jogosult felmond;

d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;

e) a bérlő a lakást elcseréli;

f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.

(6) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

(7) A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető, ha annak szobaszáma, vagy komfortfokozata alacsonyabb. A másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítésre vonatkozóan az önkormányzat az alábbiakat rögzíti:

a./ cserelakást kizárólag a bérbeadó egyoldalú szerződésbontása esetén lehet igényelni.

b./ Pénzbeli térítés akkor állapítható meg, ha a bérlő lakáshasználatba-vételi díjat fizetett, illetve a

     bérleményre egyébként jogosultsága fennállna, de lakásgondját a bérlakás egyidejű

     mobilizálhatóságának figyelembevételével maga oldja meg.

c./ A bérbeadó a Tv.26. § (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy

     lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet. Ez esetben a bérlő igényt tarthat arra, hogy

     a bérbeadó térítse meg a  lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit.

(4) A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést bármikor írásban – 15 napos határidővel a hó

      utolsó napjával  felmondhatja.

(6)    A bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával önkormányzati lakásra elcserélheti. A

       csereszerződést írásba kell foglalni.

    (6) Másik lakásban való elhelyezést csak  önkormányzati   lakás megsemmisülése miatti

          bérleti jogviszony megszűnése esetén lehet igényelni.

(7) A bérlő a bérbeadó a lakást, vagy annak  egy részét albérletbe nem adhatja.

6.§

Lakbér mértéke

(1) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét és feltételeit a bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodóan kell megállapítani.

(3) Önkormányzati rendelet határozza meg az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és a lakbértámogatás folyósításának módját.

(4) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben - vagy más megállapodásukban - meghatározott külön szolgáltatás díját.

(5) A külön szolgáltatás díját e rendelet, más jogszabály keretei között a bérbeadó állapítja meg.

(6) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait - e rendeletben  foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni.

(7) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

   (8) a./ A lakbér általános mértéke szociális alapú bérlakás esetén:

                          összkomfortos lakás esetén                    300,-Ft/m2

                               Komfortos lakás                                      270,-Ft/m2

                               Félkomfortos                                           240-Ft/m2

                               Komfort nélküli                                       150,-Ft/m2

                               Szükség lakás                                         100,-Ft/m2

         b./ A költségalapú lakások bérleti díja: A bekerülési költség 2 %-a, amely évente az infláció mértékével

               növekszik.

         c./  20 %-kal csökkenthető a lakbér mértéke, ha

             - a lakás földgázellátásba nincs bekapcsolva, ezért vegyes tüzelésű

                egyedi fűtéssel rendelkezik.

             - a lakáshoz a lakás méretét meghaladó udvar, vagy kert nem tartozik.

             Két feltétel együttes léte esetén az adható kedvezmény

                                maximális mértéke: 25 %.

      d./ A megállapított lakbéren felül a külön szolgáltatásért (önálló vízórával nem rendelkező

           lakás esetén az alábbi díjakat kell fizetni:

           - víz és csatornahasználati díj: 200 l/fő/nap általány

           - a két, vagy többlakásos házingatlanban

              az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy helyben szokásos építési telek nagyságát

              meghaladó része  10,-Ft/m2

           -  A lakáshoz tartozó, de nem lakás céljára szolgáló épületekért, épületrészekért

               a fizetett bér (garázs) 20 %-át, de legalább havi 500,-Ft-ot.

            (A lakástörvény értelmező rendelkezéseit a jelen rendeletünk 2.sz. melléklete tartalmazza))

7.§

Albérletbe adás

(1) Az önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

8.§

Vegyes és záró rendelkezések

(1)    A rendeletben nem szabályozott viszonyokra a Ltv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)    Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a hirdetőtáblán történő elhelyezéssel gondoskodik.

Balatonőszöd, 2007. március 22.

Záradék:

Záradék:

Elfogadta: Balatonőszöd Község  Képviselő-testülete .2007. március 22. ülésén.

Kihirdetve: Balatonőszöd Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának  Hirdetőtábláján 2007. március 22-én.

1.sz. melléklet

Értelmezési rendelkezések:

1. Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a

a) helyiségei;

b) közművesítettsége;

c) melegvíz-ellátása; és

d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

2. Összkomfortos az a lakás, amely legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;

b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel);

c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és

d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel)

rendelkezik.

3. Komfortos az a lakás, amely legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;

b) közművesítettséggel;

c) melegvíz-ellátással; és

d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel)

rendelkezik.

4. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel;

b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és

c) egyedi fűtési móddal

rendelkezik.

5. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával, és

b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint

c) a vízvétel lehetősége biztosított.

6. Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)

a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja;

b) külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;

c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá

d) fűthető; és

e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

7. A lakás helyiségei általában

a) a lakóhelyiségek: lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;

b) a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke;

c) az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC;

d) a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó);

e) tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltöző (garderobe).

8. Lakószoba az a lakóhelyiség, amelynek

a) alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja;

b) külső határoló fala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;

c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;

d) melegpadlója van; továbbá

e) fűthető; végül

f) legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

9. Félszoba az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert és megfelel a 8. b)-f) pontokban meghatározott követelményeknek.

10. Két- vagy többlakásos házingatlanban

a) a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;

b) a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

11. A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőtároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz.

12. Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

13. Jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak - bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának - a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.

14. Műteremlakás: az e törvény 87. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott lakás.

15. Műemléképületben lévő lakás: a külön jogszabályok alapján műemléknek nyilvánított épületben lévő lakás.

16. A lakásberendezések általában a következők:

a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);

b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);

c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);

d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);

e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);

f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);

g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;

h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;

i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

17. Az épület központi berendezései általában a következők:

a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;

b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;

c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;

d) a több lakást szolgáló szellőztető berendezés;

e) a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;

f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;

g) a személy- és teherfelvonó;

h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;

i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;

j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

18. A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

a) a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása;

b) a felvonó használatának biztosítása;

c) a kapunyitás;

d) a központi fűtés és melegvíz-ellátás;

e) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető;

f) a rádió- és televízióadók vételének biztosítása.

19. Gyermek: a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek.

20. Szülő: a vér szerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő.

21. Elővásárlásra jogosult: a Ltv 49. §-ának (1) bekezdésében, az 58. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 59. §-ában meghatározott személy.

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások listája:

A lakás címe Utca házszám emelet ajtó	Hrsz-a	komfortfokozata	Alapterület Ebből hasznos at. m2-ben	Szobaszám	Egyéb

2.sz. melléklet

KÉRELEM önkormányzati lakás bérbevételére

Kérelmező neve: /születési neve is/ ............................................................................................

......................................................................................................................................................

személyi ig. száma: .....................................................................................................................

Anyja neve: ..................................................................................................................................

Születési hely: ................................................................ idő: ......................................................

Családi állapota: ...........................................................................................................................

Állandó bejelentett lakcíme: ........................................................................................................

Állandó lakcímen milyen jogcímen lakik:                          tulajdonos v., résztulajdonos

                                                                                          családtag      

                                                                                                szívességi lakáshasználó

                                                                                                bérlő

                                                                                                más éspedig: ……………………..

Rendelkezik-e tartózkodási hellyel:                igen                          nem

Ha igen annak címe: ...................................................................................................................

A tartózkodás jogcíme:................................................................................................................

Lakásviszonyainak leírása (hányadmagával lakik, a lakás komfortfokozatára, állagára stb. vonatkozó adatok)……………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………..

A lakásba vele együtt költöző személyek (név, a születési év és a rokonsági fok megjelölésével):

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

Munkahely neve, címe: ................................................................................................................

Foglalkozása, beosztása: ..............................................................................................................

Jelen munkáltatónál a munkaviszony kezdete: ............................................................................

Nettó havi átlagjövedelme: ..........................................................................................................

A vele közös háztartásban élők nettó havi átlagjövedelme. ........................................................

Jelenlegi lakásviszonyok:

a./ Tulajdonnal, vagy résztulajdonnal rendelkezik-e:                         igen                       nem

b./ Ha igennel válaszolt az ingatlan használati joggal terhelt -e        igen                       nem

Fontosnak ítélt egyéb körülmények jelzése: (pl. betegség, munkanélküliség egyéb szociális)

………………………………………………………………………………………………………...

………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………..

Dátum: .......................................................

.................................................

kérelmező

3.sz. melléklet

HATÁROZOTT IDEIG, ILLETŐLEG FELTÉTEL BEKÖVETKEZÉSÉIG TARTÓ LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉS

mely létrejött a Balatonőszödi Önkormányzat, mint tulajdonos képviseletében eljáró Polgármester 8637 Balatonőszöd, Szabadság u. 89  mint bérbeadó (továbbiakban: bérbeadó), és ……………….név mint  bérlő (továbbiakban: bérlő) között az alábbi feltételekkel:

1. Bérbeadó az Önkormányzat Képviselő-testülete ……….. Önkormányzati rendeletére és  ……….. sz. határozatára figyelemmel bérbe adja a Balatonőszöd Önkormányzatának tulajdonában álló Balatonőszöd (település), …………………  utca …….. hsz..…… em. …… ajtó sz. alatti lakást. A lakás öszkomfortos, v. ………………komfortfokozatú.Helyiségei (m2-rel): Előszoba ……. m2 Fürdőszoba ….. m2 , Kamra: .. m2, Konyha és étkező: ……. m2, Nappali: …….m2 Háló: … m2 összesen: … m2 kiterjedésű földszinti/v.

 tetőtéti lakást kizárólagos használatra, valamint közös használatra a lakáshoz tartozó helyiség (m2-rel): Lépcsőház és közlekedő: ….. m2

2. A bérbeadó bérbe adja, a bérlő bérbe veszi az 1. pontban megjelölt lakást.……… év ……….. hó …….. napjától ………. év ……………………hó ….. napjáig.

3. A bérbeadó ……….. év …….…. hó …… napján a lakást a bérlőnek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.

     A lakás közüzemi mérőhelyeinek óraállásait, valamint a lakás felszerelési és berendezési tárgyait a szerződés elválaszthatatlan részét képező melléklete tartalmazza.

4. A bérlő a lakás átadásának időpontjától ………. Ft/hó lakbért tartozik fizetni figyelemmel arra, hogy a lakbér mértéke …………… Ft/m2/hó. A közös használatú rész után területarányosan vagy: …………. összesen: ..,-Ft/hó: Lakbér összesen: ………,-Ft/hó .  /Első havi lakbér összege: ……….,- Ha töredék hónap !/

Bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások és díjai …………………………………. Bérbeadó a számlát köteles olyan időpontban kiállítani és bérlőnek megküldeni, hogy bérlő a fenti fizetési kötelezettségét szerződésszerűen teljesíthesse.

5. A bérlő (bérlőtársak) és a vele együtt lakó személyek a lakást csak rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

6. A bérlő köteles bérbeadó által elfogadott tartalmú lakásbiztosítási szerződést kötni a bérleti jogviszony időtartamára. (?)

7. A bérlőt az 1993. évi LXXVIII. tv. szerinti karbantartási, felújítási, pótlási és csere kötelezettségek terhelik.

8. Felek megállapodnak abban, hogy az épülettel, illetőleg közös használatra szolgáló helyiségekkel (és területtel) összefüggő egyéb kötelezettségeket (megvilágítás, takarítás) bérbeadó teljesíti. (Közös költségeket arányosan számlázza, vagy közösen viselik a lakások alapterületének arányában.

9./ a./ A felek jogait és kötelezettségeit az 1993. évi LXXVIII. tv. 6-22 §-a tartalmazza.

     b./ A felek megállapodnak abban, hogy a bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére kizárólag  írásbeli megállapodás, illetve a tulajdonosi (bérbeadói) hozzájárulás alapján jogosult.

10. A bérlő a lakásba házastársát, élettársát, gyermekét (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha és nevelő szülőjét) a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatja. Más személyt a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A beköltöző házastárs, akkor lehet bérlőtárs, ha a házastársak írásbeli bérlőtársi szerződést kötnek a bérbeadóval.

11. A szerződés a határozott idő elteltével vagy a feltétel bekövetkezésével minden további jognyilatkozat vagy jogcselekmény nélkül megszűnik (hatályát veszti). Ilyen esetben a szerződés nem alakul át határozatlan idejű jogviszonnyá.

A bérleti jogviszony megszűnése esetén a felek – amennyiben a jogviszonyt továbbra is fenn akarják tartani – új szerződést kötelesek kötni, amely csak írásbeli formában lehetséges.

12. A lakásbérleti szerződés megszűnése után a bérlő a lakást tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

13. Egyéb megállapodások: Bérlő és bérlőtárs jelen szerződésben foglalt kötelezettségei bérbeadóval szemben egyetemlegesek.

14. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben (így különösen a felmondási kérdésekben) a Ptk., a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint az önkormányzat 2/2007 (III.22.)  rendelete az irányadó.

Kelt: Balatonőszöd, 2007. ………………………..

………………………………… polgármester	……………………………………………………
Bérbeadó	bérlő

A bérleti szerződés külön mellékletben tartalmazhatja:

• a bérleményre vonatkozó adatok (térképmásolatát)
• a bérlő személyes adatai (nem nyilvános, de  szükséges személyes adatok)
• a bérlővel költöző családtagok adatai (Ua., mint bérlőnél)
• lakás felújítására, karbantartására vonatkozó rendelkezések, ha azok túlhaladják azt a méretet, hogy célszerűbb külön hivatkozással mellékletbe pontosítani, konkretizálni.
• egyéb kérdések, a helyi viszonyokra tekintettel amelyek célszerűek

Balatonőszöd Önkormányzati képviselő-testületének 3/2007. (III.21.) rendelete

az önkormányzat 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról

A Balatonőszödi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 10 § (1) bek. d./ pontja, az 1992. évi XXXVIII. tv. 82 §-a alapján a 2006. évi költségvetése  végrehajtásának pénzügyi beszámolóját az alábbiak szerint fogadja el:

1 §

      (1) Az önkormányzat a 2006. évi BEVÉTELEINEK összegét

             a rendelet 1.sz. mellékletében részletezettek szerint:                          88.920 e    Ft

             tárgyévi bevétellel , jóváhagyja.

      (2) A tárgyévi bevételek 88.920 e Ft összegéből:

            a./  működési bevételek:                                              2.548 e Ft

            b./ Sajátos bevételeit                                                 48.112 e Ft

            c./ Kp. költségvetési tám.                                            4.202 e Ft

            d./ Támogatás értékű bev.                                         5.919  e Ft

            e./ Átvett pe. és tőke jellegű bev                                 7.976  e Ft

            f./  Kölcsönök visszatérülése                                       366  e Ft

            h./ finanszírozási  bevételek:                                     19.797e Ft. összegekkel 

            és teljesítéssel elfogadja

2 §

       (1) A képviselő- testület a 2006. évi kiadások összegét: 104.209 e Ft rendezett tárgyévi

             kiadással  jóváhagyja.

      (2)  A képviselőtestület a tárgyévi KIADÁSAIT:                                   104.209 e Ft-tal             

             melyből:

                  a./ működési kiadásait:                                                                   61.491 e Ft

ezen belül:

                 - Személyi kiadás:                                                           18.973 e Ft

                 - Munkavállalót terhelő járulékok:                                 5.935  e Ft

                 - Dologi kiadás:                                                                           23.567 e Ft                      

                 -  Feladattal terhelt működési célra véglegesen

                    Átadott pénzeszköz                                                        13.334 e Ft

                 -  függő kiadás                                                                  -    318 e Ft

b./ Felhalmozási célú kiadásait az alábbi részletezéssel:               42.718 e Ft-tal,

     ezen belül

                - felújítás:                                          5.220  e Ft

                - beruházás:                                        28.956 e Ft

                -   Hosszú lejáratú hitel visszafizetés: 4.667 e Ft

                -  lakástámogatási kölcsön                     880 e Ft

                -     felhalm. célra átadott pe.              2.995 e Ft-tal

                az 1.sz. melléklet pénzforgalmi mérlege szerint jóváhagyja, az 1/a melléklet

                szerinti adósság és hitelállomány lejárat szerinti kimutatással együtt.

3. §

   (1) A Képviselő-testület a 2006. évi nyitó pénzkészletét:    40.125 e Ft-tal,

         a tárgyévi bevételek és kiadások különbözeteként         -15.289 e Ft

         2006. évi záró pénzkészletét:                                             24.836 e Ft-tal állapítja meg,

     (2) A pénzkészletet  2006. évre áthúzódó  elszámolások és kötelezettségek

          figyelembevételével a korrigált pénzmaradvány összegét a 1/b.sz. melléklet alapján

          17.494 e Ft-tal, melyből szabad pénzmaradvány:  6.673 e Ft hagyja jóvá.

4. §

      A képviselő-testület a 2006. XII .31-i mérlegét a 2.sz..melléklet szerint 1.085.947e Ft

      eszköz és ugyanannyi forrás oldallal az üzemeltetésre átadott és kezelésbe vett eszközöket      

      2/a melléklet szerint elfogadja és  jóváhagyja.

5. §

       A képviselő-testület a rendelet 2006. évi gazdálkodásra a szokásos óvások fenntartása

       mellett a felmentést megadja.

6. §

      A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

      A rendelet kihirdetéséről a jegyző – a helyben szokásos módon – a rendelet alkotás napján

      gondoskodjék.

Balatonőszöd, 2007. március  21.

Antal János polgármester                                            Dr. Valkó Zsuzsanna jegyző